Nap mint nap elmegyünk mellettük az utcán, néhány hajléktalan jelenléte már annyira hozzátartozik az utcaképhez, hogy akaratlanul is feltűnik, ha nincsenek megszokott helyükön. A fedél nélküli emberek járvány idején alakuló sorsáról, illetve ellátásáról alig hallhatunk, holott nagy teher hárul most rájuk és az őket ellátó intézményekre egyaránt. Arra kerestük a választ, mi a magyarországi hajléktalanellátás járványügyi gyakorlata, és az ellátottak hogyan élik meg a jelenlegi helyzetet.
„Az ágyon olvasó középkorú férfi, Zsolt türelmesen viseli a jelenlegi helyzetet. Bár a különböző dolgok gyűjtögetéséből teljesen fenntartja magát, azt mondja, mindent megkap a szállón, amire szüksége van. Kérdésünkre, hogy mi hiányzik a kinti életből neki leginkább, komisz mosollyal megjegyzi: »a csavargás«. Zsolt a szállón leginkább olvasással üti el az időt, most éppen a Keresztapát lapozgatja.” TOVÁBB
A teljes riport a Magyar Nemzet online felületén jelent meg, 2020. május 6-án.
