Az a megtiszteltetés ért, hogy a Reformátusok Lapja legutóbbi számában megjelenhetett első publicisztikám, amely online formában a lenti linken olvasható.
„A szemlélődő ember, aki az imént még nem legyőzendő akadályként érzékelte, hanem bölcsen elfogadta és megbecsülte az időt, hirtelenjében kevésnek találta a gyönyörködést, erőteljesebb, izgalmasabb ingerekre kezdett vágyakozni. (…) De csalódnunk kellett: nem érkezett el a várva várt lelki-szellemi kielégülés, sőt, minél több mindent fogadtunk be, öleltünk át, bizonyítottunk és digitalizáltunk, annál inkább üresnek és boldogtalannak éreztük magunkat. Talán érdemes lenne néha hátrafelé is nézni, miközben haladunk előre – hogy észrevegyük, mennyi értékes élményről mondtunk le az esztelen rohanásban.”
