„A nemzeti és egyházi forradalom leverése után elkezdődött a kegyetlen megtorlás ideje. A megújulási mozgalom tagjait és a forradalomban aktív szerepet vállalók nevét, illetve tevékenységét évtizedekkel később is számon tartották, a legártalmasabb „reakciósnak” minősített lelkészek még jóval a forradalom után is különleges megfigyelés alatt álltak. Sok lelkészre néhány napos fogda vagy bebörtönzés várt, többeket rendőri felügyelet alá helyeztek. Ravasz László még februárban visszatért leányfalui száműzetésébe. Bár az egyházak fellélegzésére egészen a rendszerváltozásig kellett várni, a reformáció jelmondata, az „Ad fontes!”, azaz „vissza az alapokhoz” a kommunizmus alatt is végigkísérte a hívő egyház szellemiségét.”
Írásom a Magyarországi Református Egyház kommunizmus alatti elnyomásáról és 1956-os forradalmi szerepvállalásról a Magyar Nemzet október 30-i számának Lugas című mellékletében.
