Több fajta fénnyel süt ránk a Nap, kedve szerint. Éppen ezért, butaság lenne jelzőket biggyeszteni elé, ha mégis megpróbálnánk, olyasmiket kapnánk, hogy vasárnap-fény, melankólia- vagy boldogságleképeződés-fény. Mégsem mondhatjuk épelméjűségünkben kételkedő pillantások sokasága nélkül, hogy „ma remény-fénnyel” süt ránk a nap…
Jegyzet: a fény fajtája csakis véletlenül tükrözheti lelkiállapotunkat, a Nap ajándékaként. Legtöbbször azonban szomorúságunkra vagy magányunkra érzéketlenül ontja sugarait, mintha épp valaki más történetét mesélné nekünk. Kirángat minket dédelgetett énközpontúságunkból. Az a fránya, könyörtelen Nap.