SZÉKELY LEVENTE: A LEGTÖBB PÁRT MANAPSÁG IS IGYEKSZIK MEGNYERNI AZ IFJÚ SZAVAZÓKAT
„A legtöbb párt manapság is igyekszik megnyerni a fiatal szavazókat, de felmerül a kérdés, miről szól valójában ez a verseny. – Amikor a 2016-os adatokat felvettük, volt egy párt, amelyik éppen akkoriban plakátolta tele az országot azzal, hogy a fiatalok körében ő a legnépszerűbb. A kutatási adatok azonban ezt nem igazolták vissza – meséli Székely Levente, majd hozzáteszi: vagyis abból, hogy mit mond a politika bizonyos társadalmi csoportok mobilizálhatóságáról, éppen a politika érdekvezéreltsége miatt gyököt kell vonni.
A fiatal generációk megszólítása elképesztően feszíti a politikai szereplőket, ami természetes, hiszen a különböző márkák is azon fáradoznak, hogy minél több fiatal fogyasztót tudjanak megragadni.
Adott márkának – és most a politikai pártot is nevezhetjük márkának – az a legnagyobb törekvése, hogy minél fiatalabb korban ragadja meg és tegye elkötelezetté a fogyasztót. Az újdonságok és a divattrendek is felülről lefelé, valamint a fiataloktól az idősebbek felé terjednek. – Vagyis, ha sikerül elkötelezett fogyasztóvá tenni a fiatalokat, ők a terméket trendivé fogják tenni és előbb-utóbb az idősebb generáció is megszólítható lesz általuk. Hogy ez ideológiák, normák és értékek esetében is működik-e, már kérdéses – jegyzi meg a kutató.
Viszont egy fiatal hiába gondol bármit, ha nem megy el szavazni, az szinte semmit nem ér a politikai matematika szempontjából.
– Márpedig a szavazói hajlandóság mutat különbségeket
– hívja fel a figyelmet a kutató. A tapasztalatok szerint az idősebbek sokkal inkább mennek el szavazni, és a választás napján csak a szavazatok száma számít, nem az, hogy a szavazatot ki adta. Székely Levente szerint inkább azt kell megnézni, hogy mekkora tömeget jelentenek a választásba belépő, első választó fiatalok. A KSH Mikrocenzusa alapján azok a 12 és 15 év közötti fiatalok, akik 2018-ban még nem szavazhattak, valamivel több mint 390 ezren vannak. Ha a 2018-as, a teljes választói populációra vonatkozó 70 százalékos részvétellel számolunk, akkor is csupán 270 ezer szavazatról beszélhetünk, azonban az aktivitás életkori sajátosságait figyelembe véve reálisabb 50 százalék körülire becsülni a részvételt. Így szűk 200 ezer voks érkezhet az első szavazóktól, ami a nagyjából öt és fél millió szavazatra tekintve nem olyan jelentős mennyiség.”
A Székely Levente ifjúságkutatóval készült, a magyar fiatalok politikai, közéleti attitűdjéről szóló cikkem a Magyar Nemzet december 24-i számában jelent meg, a teljes írás a linkre kattintva érhető el.
